2024-ben éppen december 1-re esett advent első vasárnapja, így a következő hétfő reggel gyújtottuk meg iskolánkban az adventi koszorú első gyertyáját. A kis liturgiát a gyertyagyújtás gregorián énekének első versszakával kezdtük. Gyula atya bevezető szavaiban arról beszélt, hogy az advent szó eljövetelt jelent – a Megváltó eljövetelét. A reggeli homályban meggyújtott gyertya gyönge fénye a karácsony ragyogásának kis kezdeménye, amit az Úr Jézus születése hoz el nekünk. Végezetül a Vidám Angyalok kórusa énekével az angyali üdvözlet jelenetét elevenítette fel nekünk.
 |
 |
Ugyanennek a napnak délutánján gyűltünk össze a decemberi iskolamisénkre. Az oltáron fénylett a reggel meggyújtott adventi koszorú első gyertyája is. A szentmisét az Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő… kezdetű adventi énekkel kezdtük. Az olvasmányt, a válaszos zsoltárt és az alleluját Mesits Patrícia 7. osztályos tanuló olvasta fel. Gyula atya prédikációjában arról beszélt, hogy várakozni jó. Amikor valamit már nagyon várunk, úgy enyhíthetjük türelmetlenségünket, azzal előlegezhetjük meg a várt dolgot, hogy készülődünk rá. A készülődésben már benne vagyunk a várva várt dologban, már áthidaljuk a várakozás nehéz idejét. A szentáldozás alatt a Jézus, neved oly csodálatos…c. éneket énekeltük. A gyerekek odaadó figyelemmel és önfeledt fegyelemmel vettek részt a szentmisén átadva magukat a karácsonyt megelőlegező adventi várakozás örömének.
 |
 |