A víz alapvető szimbólum a Bibliában. Egyrészt pozitív jelkép, mint az élet forrása, amely minden élőnek életet ad; másrészt Isten ítéletét végrehajtó pusztító elem, amelynek az ember nem tud ellenállni. A hittanórákon a vízzel kapcsolatos bibliai történetek közül kettővel foglalkoztunk:
- Az ószövetségi vízözön történetében a bűn elhatalmasodása miatt Isten elpusztítja a gonoszokat, de az igaz Noét és családját a bárkában megmenti.
- Az Újszövetségben olvasunk Keresztelő Szent János működéséről, aki a bűnbánat keresztségében részesíti a megtérésre vágyó embereket. A sivatagi forróságban utazókat alámeríti a Jordán folyó vizében, akik így fizikailag is megtapasztalhatják, hogy a tiszta, friss víz felüdíti a testüket. Keresztelő Szent János ezzel azt szemlélteti, hogy a bűnbánat megtisztítja lelküket a bűntől, felfrissíti, új életerőt ad.
Ezután a keresztség szentségéről beszéltünk. A keresztségben a vízzel való leöntés már nem csak szemlélteti a lelki megtisztulást, hanem valóságosan jelzi azt: amikor a vízcseppek végigfolynak a megkeresztelendő homlokán, Isten valóságosan megtisztítja a lelket az áteredő bűn piszkától, és Isten gyermekévé tesz.
Legvégül pedig az iskola bejárati ajtaja mellett elhelyeztük a szenteltvíztartót. Amikor belépünk az iskola épületébe, és ujjunkat a szenteltvízbe mártva keresztet vetünk magunkra, a víz frissessége mindig emlékeztessen keresztségünkre, Isten-gyermeki méltóságunkra!
Ágnes nővér